2017. március 3., péntek

Marilyn Monroe-ra gondoltam

A Laptophardver blog optimalizálása közben memóriajátékokat játszunk Évával mostanában. Minap egy filmrendező nevére kérdeztem
rá. Évának nem ugrott be, ezért híres filmjének egyik szereplőjére
utalva próbáltam segíteni. Elénekeltem azt, hogy Param-param, pararam – PU! – és Éva azonnal tudta, hogy Marilyn Monroe-ra gondoltam.

Pedig nem is idéztem eléggé pontosan a Van, aki forrón szereti című filmben elhangzó I Wanna Be Loved By You című szám szöveghelyét, de invenciózus előadásom olyannyira meggyőző
volt, hogy a bájos szőke szexidol alakja nyomban megidéződött. Kicsit be
is ült szobánkba, keresztbe vetette a lábát a fotelban és
megelégedéssel hallgatta, ahogy Billy Wilder többi filmjét is sorra
vesszük. - Param-param, ta tu di dam – PU!

2016. december 15., csütörtök

Ukrajna a 20. században és napjainkban

Ukrajna a XX. században és napjainkban

Digitális könyv: A független Ukrajna

A részletezéseket nagyrészt elkerülő történelmi összefoglaló szerint a II. világháborút követően a 20. század második felére Ukrajna területe nyugat felé jelentősen gyarapodott. Itt a szovjet rendszer társadalmi-gazdasági viszonyai megkésve és sok tekintetben már tompított formában jelentkeztek, a térség alapvetően megőrizte közép-európaiságát. Az eltérő fejlődési folyamatok következményei mindmáig kihatnak a társadalmi- gazdasági viszonyokra.
Az alapvetően síkvidéki Ukrajnának, Oroszországhoz hasonlóan, nem nagyon vannak természetes határai. A Kárpátok hegyvonulata a területének csupán nagyon kicsi részét érinti, a nagy folyói (mindenekelőtt a Dnyeper és a Dnyeszter) pedig nem határfolyók. A kelet-ukrajnai sztyepp tulajdonképpen észrevétlenül átmegy a nyugat-oroszországi sztyeppvidékbe, az észak-ukrajnai erdőségek pedig a belarusz őserdőkbe. Egyetlen igazán komolyan vehető természetes határának a Fekete-tenger északi partvidéke tekinthető.
A gazdaság szempontjából az ország rendkívül jó természeti adottságokkal rendelkezik, hiszen itt találhatók Európa legjobb földjei, a 2014 óta súlyos válságban vergődő keleti részében pedig sok a szén és a vasérc. Ukrajna kedvező éghajlattal rendelkezik, komoly és bőséges vízfolyamok szelik át, illetve van kijutása a tengerhez. Ugyanakkor az előbbiek miatt objektíve gazdag ország olyan földrajzi helyen fekszik, amely majdnem kétezer éven keresztül átjáróházként funkcionált a különböző közép-ázsiai eredetű sztyeppei népek számára, később pedig a nagyobb közép- és kelet-európai államok érdekei ütköztek a területén. Tulajdonképpen a Kijevi Rusz felbomlása óta ez a terület nem tudott centrumként funkcionálni és emiatt hosszú időre állandósult a nevében is megjelenő peremvidéki jellege, illetve peremhelyzete.
A szerzők megállapítják, hogy ezem a sajátos peremhelyzeten a független lét negyedszázada sem változtatott sokat. Erre ugyan lett volna lehetőség, azonban a jelenlegi tendenciák éppen ellenkező irányba mutatnak.
Az ország lakossága 1991-ben össznépi lelkesedéssel fogadta a függetlenséget, úgy értelmezve a helyzetet, hogy ezáltal hirtelen egy jóléti állam polgáraivá válnak. Ez idő tájt az ukrán parlament eltökélten tárgyalt „Polubotok kincséről” – arról az aranykészletről, amelyet állítólag Pavel Polubotok kozák hetman a 18. század elején helyezett el az Angol Bankban. A politika nyíltan és teljes komolysággal hirdette, hogy a felgyülemlett kamatokkal együtt „Polubotok kincséből” minden ukrajnai lakosra mintegy 300 ezer font jut.

Kincs, ami nincs

Közben nem hogy a fenti kincs és kamatai nem tértek vissza Ukrajnába, hanem még az a pénz is elveszett, amit az ukrán emberek életük során spóroltak. A Szovjetunióban 1987-ben hozták létre a Takarékbankot, ahol a lakosok elhelyezhették megtakarításaikat, pontosabban: itt tartották azt a pénzt, amit a fizetésükből nem költöttek el. Ezt csak az emberek tehették meg, a szovjet vállalatoknak nem keletkezett extraprofitja, a jövedelmet nem helyezhették el bankszámlán, hanem azonnal az állami költségvetésbe folyt be. A banki hitel legfőbb forrása ennek következtében a dolgozók fizetése volt. Az embereknél egyébként elég sok pénz maradt, mert nem volt mire elkölteni, sem szolgáltatások, sem árucikkek nem álltak ehhez elegendő mennyiségben rendelkezésre. A fogyasztás visszafogása fontos eleme volt az állandó áruhiánnyal küzdő szovjet gazdaságpolitikának.
A Szovjetunió szétesésével már 1992 elején > > hiperinfláció tört ki a független Ukrajnában.

2016. november 30., szerda

Irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján

A kárpátaljai magyar irodalom léte vagy nemléte kényes kérdés... Dupka új, 2016-os munkájáról – Irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján – figyelmesebb és aprólékosabb tanulmányozással, idézetek, számadatok, dátumok, címek, lábjegyzetek pontosságának és hitelességének az ellenőrzésével, a stiláris jegyek elemzésével talán árnyaltabb véleményt fogalmazhatnék meg (ismerjük a szerző e téren mutatkozó gyengeségeit), de erre nem érzek késztetést, viszont első, gyorsolvasással és csakis az engem tárgyaló vagy említő részek (sok ilyen van) alapján szerzett impresszióimról beszámolhatok.

Ami Dupka György monográfiájában meglepett, az a következő (a teljes blogbejegyzés):

Irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján

2016. november 15., kedd

Veszélyben a szórványmagyarság - LMP

Egyre nagyobb veszélyben a szórványmagyarság

November 15. a Magyar Szórvány Napja, de nem csak ezen a napon fontos emlékeztetni mindenkit arra, hogy a szórványban élő magyar nyelvű  őshonos kisebbség a legtöbb helyen a többségi nemzetekhez képest hátrányos nyelvi, oktatási helyzetben van, és a leépült intézményrendszerrel folyamatos asszimilációnak, elvándorlásnak van kitéve. Az LMP szerint ezért a mindenkori magyar kormánynak kiemelt feladata, hogy határozottan kiálljon a szórványmagyarság nyelvhasználati jogaiért, és tegyen meg mindent azért, hogy a kisebbségben élő magyarok is meg tudják őrizni kultúrájukat és önazonosságukat. 

Az LMP ezért szorgalmazza, hogy létrejöjjön egy olyan szórványstratégiai tervezet, amely tartalmaz egy a kisebbségi jogok érvényesülését vizsgáló monitoring rendszert, és azokat az eszközöket, melyekkel a jogsértéseket kezelni lehet. Bármilyen ilyen jellegű kezdeményezés azonban csak akkor lehet sikeres, ha a kormány a célok eléréséhez szövetségeseket talál Európában és partnerként tekint a civilekre és a civil szervezetekre. 

Az LMP addig is azt várja a kormánytól, hogy határozottan lépjen fel a kisebbségi jogok védelme érdekében és tegyen meg mindent a hatalommal való visszaélés bármilyen formája ellen. A párt minden esetben támogatni fogja a kormány ez irányú lépéseit.


Budapest, 2016. november 15.


Ikotity István
országgyűlési képviselő

Falusi Norbert
nemzetpolitikai szakszóvivő

Erdélyi Gyülekezet - Örökkévalóság Vasárnapja

Az Erdélyi Gyülekezet szeretettel látja 2016. november 20-án,
 Örökkévalóság Vasárnapján tartandó istentiszteletére
Daday Loránd emléktáblájának és arckép-domborművének leleplezésére
 és a’89-es forradalomra történő megemlékezésére  

10.00-12.00 Istentisztelet
  • Igét hirdet: Zalatnay István
  • énekszolgálat: a Kolozsvári Református Kollégium kórusa Székely Árpád igazgató, karnagy vezetésével
Daday Loránd-emléktábla és arckép-dombormű leleplezése
  • az íróról volt tanítványa Papp Béla magyartanár emlékezik meg
  • a dombormű Konthur Bertalan szobrászművész alkotása
Megemlékezés a ’89-es mártírok kopjafájánál
  • A ’89-es forradalom kopjafájánál minden évben egy magyar és egy román mártírt felidézve emlékezünk egy város összes áldozatra.
  • Az idén a kopjafára felkerülő Brassóban elhunyt áldozatok neve: 
Imecs László (1971-1989) és Ion Zăbavă (1914-1989).

12.00-13.30 A forradalom felidézése
  • Mi történt Brassóban a forradalom napjaiban? Miért kellett meghalnia a Predeálon szolgáló két székelyföldi kiskatonának?
  • Meghívottak: Ioan Demi egykori résztvevő, Imecs László és Müller László, a két kiskatona családja

Gyakorlati tudnivalók:
  • Helyszín: Reménység Szigete, a gyülekezet karitatív és kulturális központja,
  • Az Örs vezér terei metró-kijáratától jobbra 50 m-re nyíló parkolóban ½ 10-től Erdélyi Gyülekezet feliratú mikrob

2016. november 5., szombat

Megosztó személyiség - Az árokásó halála

Ezt az árkot az elhunyt az 1990-es évek első felében kezdte ásni azzal a
szándékkal, hogy mesterségesen elkülönítse a szerinte értékes irodalmi
műveket a hitványaktól, a progresszív irányzatúakat a szerinte
sematizmusba süppedt hagyományosoktól. Eleinte inkább csak kijelölte a
fejlődés térfelét, majd sokáig csupán egyetlen ásónyom mélységű
vágatokkal határolódott el a visszahúzónak mondott erőktől. Sokáig élt
benne a remény, hogy a túloldalon rekedt írótársai vonzónak találják az
általa választott parcellát, belátják annak előnyeit és az árkot
könnyedén átlépve maguk is a modern melioráció talajára építik
munkásságukat, odahagyva a túloldal hagyományokban gazdag, ám ragadós
sarát. Csakhogy ennek épp az ellenkezője történt: akikkel korábban
együtt kerülgette a szocreált, azok most éppen a visszamaradt
cuppogásban lelték örömüket, kijelentették, hogy káros minden poszt-
vagy neo- alagcsövezés, ez a sár a mi sarunk, és aki nem dagasztja híven
a szülőföld tradícióit, az jobban is teszi, ha minél messzebbről
figyeli az itt fogant sikereket: Az árokásó halála - Meghalt Balla D. Károly

2016. szeptember 25., vasárnap

Hogyan lettem liberális?

 Ha lenne egy nemzeti liberális párt, valószínűleg tetszene nekem. De
abba sem lépnék bele, mert a politikát, úgy, ahogy van, a magam számára
gusztustalan dolognak gondolom, és a közelébe nem mennék. Viszont van
véleményem, gondolkodó embernek tartom magam, és időnként szükségét
érzem, hogy a gondolataimat el is mondjam. Mivel pedig elértem azt a
kiváltságos helyzetet, hogy tökéletesen független vagyok és semmilyen
érdekcsoportnak nem hogy tagja nem vagyok, hanem még holdudvarához sem
tartozom, így megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy le is írhatom,
el is mondhatom a véleményemet. Hogyan lettem liberális?